Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Könyvmegjelenés	Szívós Blanka 7.o.	2019.10.01. 13:56
Könyvmegjelenés Leiner Laura – Iskolák Országos Versenye: Emlékezz rám Szeptember 5-én (csütörtökön) eljutottam életem első, de korántsem utolsó könyvmegjelenésére. Anyukám kikért erre a napra az iskolából, mivel ezt kértem szülinapomra. Nekem ez olyan fontos volt, mint egy focirajongónak a kedvenc csapata meccsére kijutni, vagy valakinek a kedvenc együttesével találkozni; valami, ami életed egy nagyon fontos részét teszi ki. Sajnos, már amikor mi megérkeztünk is nagy sor volt, pedig ez háromnegyed órával korábban volt a meghirdetett kezdésnél. A nagy érdeklődésre való tekintettel szerencsénkre elkezdték hamarabb a könyv értékesítését. Nem volt unalmas a sorban állás sem, ugyanis közben a többi olvasóval találgattuk, hogy mi lehet a történet VÉGE, a legeslegvége, mivel ez volt a trilógia befejező kötete. Körülbelül 1,5 óra araszolgatás után bejutottunk a boltba, és megvehettük a várva várt könyvet, valamint találkozhattunk az írónővel, aki nem csak nagyszerűen ír, hanem végtelenül kedves is, ráadásul fotót is lehetett készíteni. Kifelé pedig végigpacsiztunk a még várakozó vásárlókkal.         Nagyon izgalmas volt ez az egész nap, mindent meg- teszek, hogy legközelebb is eljussak egy újabb könyv megjelenésére. Kívánom, hogy neked is teljesüljön valami hasonlóan fontos álmod!                                Szívós Blanka 7.o.

Egerben jártunk	Makkos Rozi Lujza 7.o.	2019.09.24. 14:34
Egerben jártunk   A családommal 3 napot töltöttem Egerben. Csodálatos élményekkel tértem haza. Elmesélem, hátha másoknak is kedvük támad ide kirándulni.               Szálloda helyett egy gyönyörű apartmant sikerült találnunk a városközpontban. Az első napra nem terveztünk nagy programot, hiszen az utazást ki kellett pihennünk. Elhatároztuk, hogy megmásszuk az ősemberbarlanghoz vezető utat. Mindannyiunknak sikerült, és közben megálltunk a tavaknál, a kiállításoknál és egyéb érdekességek mellett. Kipróbáltuk a kisvasutat is. Amikor egy ilyen környezetbe beteszed a lábad, rájössz, hogy nem csak a nagyvárosok vannak a plázákkal és az egyéb boltokkal, hanem itt a természet, ami színessé teszi mindennapjainkat. Legalább abban a pár percben, amikor ott vagy, tiszteled és vigyázol a természetre, mert ha egy picit odafigyelsz, akkor meglátod, hogy mennyi apró csodával ajándékoz meg téged. Amikor felértünk a barlangba, csodálatos látvány tárult elénk. Félelmetes, hogy milyen okosak voltak az ősemberek, mivel nagyon jó helyeket találtak menedéknek. Ebben a barlangban volt olyan rész is, ahova le tudtak feküdni, volt olyan, ahol tudtak tüzet gyújtani, és volt olyan is, ahonnan könnyen tudták dobálni az ellenséget, legyen ember vagy állat. Amikor visszaértünk a városba, még nem volt teljesen este, ezért a sétálóutcák felé vettük az irányt. Varázslatos volt a kivilágított város. Mindegyik fán fényfüzérek lógtak, feltekerve a fára vagy éppen csak „rádobva”. Az étteremben ülve csak néztem magam elé, és akkor értettem meg, hogy nem kell ahhoz külföldre menni, hogy csodát láss.               Másnap a várat néztük meg, az elejétől a végéig. Megnézhettük, hogy hogyan nézett ki, mielőtt megtámadták, hogy melyik volt a legmagasabb csúcsa, mi mire volt használva.  Este volt alkalmunk visszamenni a várba, és végig járhattuk a katakombákat fáklyával. Megmutatták nekünk, honnan jöttek rá a várvédők, hogy hol ás az ellenség. Kettő eszközt használtak: a dobot és a vizet. A dobra magvakat tettek, és ha azok elkezdtek „táncolni”, akkor tudták, hogy baj van. Ugyanígy volt a vízzel is, csak olyankor a vizet egy bödönbe öntötték. Ez az egész nagyon izgalmas volt. Még mindig elvarázsol, ha rágondolok. A harmadik napra sok mindent terveztünk. Reggel az egri Székesegyházban jártunk. Nagyon szép volt. Megnéztük a papi ruhákat, a kistemplomot, a tanácstermet, nagyon sok festményt, tervrajzokat és különböző értékeket. Varázslatos, hogy mennyi minden van, amire nem is gondolnánk. Például nem is tudtam, hogy a Székesegyháznak van pincerendszere. Pedig van. És nagyon nagy. Azt mondta az idegenvezetőnk, úgy tervezték, hogy elférjen egymás mellett két teherszállító szekér, mivelhogy ez a pincerendszer nem csak arra kellett, hogy el lehessen menekülni, hanem arra is, hogy egy jó kereskedelmi útvonal legyen. Amikor jöttünk kifelé, megkínáltak minket musttal, borral és kenyérrel. Mindent megkóstoltam a boron kívül. Nagyon finomak voltak. Ezután indulnunk volna haza, és mi mentünk is volna, ha nem ér utol minket egy kis zuhé. Nem is olyan kicsi. 20 percet álldogáltunk egy kávézóban. Amikor elállt az eső,  el is indultunk, de nem egyenesen haza, hanem a Pannonhalmai Főapátsághoz. Megnéztük  a templomot, a köralakú folyosót, a gyönyörű kilátást és az óriási könyvtárat. Nagyon érdekes volt a könyvtár, mivel láttunk egy olyan földgömböt, amelyik akkor készült, mikor még nem fedezték fel Amerikát.               Egyáltalán nem bánom, hogy megint elmentem Egerbe (osztálykirándulás alkalmából voltunk már). Így egy teljesen más élmény volt, mivel másokat néztük meg, másra szántunk időt. Nagyon ajánlom mindenkinek ezt a várost, gyönyörű és magával ragadó. Makkos Rozi Lujza 7. o. Tovább…

Finnországi nyaralás	Bea Kata	2019.09.17. 14:33
Finnországi nyaralás Ezen a nyáron sok-sok család ment ki külföldre a relaxáció, nyugalom és feltöltődés reményében. Voltak, akik tengerpartra vagy magas hegyekbe mentek, ám a családom és én inkább úgy döntöttünk, Finnországba repülünk. Érdekességképpen: A finn és magyar nyelvben találhatók olyan szavak, amik nagyon hasonlítanak, kiejtésük pár hangot leszámítva ugyanaz, és a jelentésük is megegyezik.  Eleinte én nagyon izgultam már a repülés szó hallatán is. Sosem ültem még repülőgépen, így élvezettel fedezgettem fel magam körül az új dolgokat. Mikor elfoglaltuk a helyünket, és elindult kifutóján a gépezet, hirtelen az ismerős környezetet felváltotta az „ismeretlen és rémisztő.” Furcsa volt látni az egyre kisebbedő településeket és a helyükre szálló pamacsos felhőket. Varázslatos volt az esti utcai fényekben csillogó város káprázatos látványa.  Nem voltam fáradt, pedig este kilenc óra körül lehetett. Nem tudtam fáradt lenni, mert a sok új inger és csodás látvány ébren tartott, és nem hagyott nyugodni. Egyszer csak arra kaptam fel a fejem, hogy a sok várost és világító utcákat fák és hatalmas erdők és csörgedező patakok váltották fel. Tudtam, úti célunk hamarosan láthatóvá válik előttünk. Mikor leszállt a gép, és kiléptem a friss levegőre, szembetaláltam magam a finn tiszta környezettel, és hamarosan megtapasztalhattam a finnek oly sokat emlegetett nyugalmát is. Nem tagadom, az öt nap alatt én is kicsit vesztettem a tempóból, de ezt nem is sajnálom, mert a mai rohanó világban igen is kell pár nap pihenés. A pár napban rengeteg érdekes helyet látogattunk meg, nagyon nagy történelmi múlttal rendelkező épületeket jártunk be. Ami számomra meglepő volt, hogy a 23 fok körüli hőmérséklet és napsütés ellenére viszonylag kevesen járták az utakat.    Számomra az egyik legérdekesebb „program” a tengerjáró hajón eltöltött pár óra volt. Élő zenekar játszott a porondon; a fedélzet régies stílusú, ám nagyon szép és tiszta volt, és még lehetőségünk volt szerencsejátékozni is. Az úti cél akkor már egy Tallin nevű város volt. A nyolcszintes „mozgó kontinens” legtetején iszonyatosan fújt a szél. Szinte sokkoló volt, hogy a hajó méretei mellett némelyik sziget mennyire eltörpült. Mikor kikötöttünk a parton, a finn szieszta ellenére Tallinban sokan járták az utcákat. Érdekes volt, hogy bár a finnek nem túl társasági emberek, a Tallinban élő lakosok igen barátságosnak és nyitottnak tűntek. A sok víz és a jó életkörülményeknek köszönhetően rengeteg állattal találkoztunk (pl.: görényekkel, gyöngytyúkokkal, stb.), és volt olyan eset, hogy sirályok ették meg előlünk az útra szánt süteményeinket. Rendkívül hálás vagyok a szüleimnek, hogy lehetővé tették ezt a nyaralást; nagyon jól éreztem magam, sok élménnyel tértem haza.   Írta: ( én ) Bea Kata 7. osztály
Vácdukai Benedek Elek Általános Iskola 2167 Vácduka, Ifjúság u. 2.  OM 203200               Tel: 06-27-566-770   vagy    +36-30-713-5422            E-mail: titkarsag@vacduka-suli.hu